A régi mondás szerint minden, ami igazán élvezetes, az vagy egészségtelen vagy erkölcstelen. Az állítás ebben a formában nyilván nem igaz és nem megy cinizmusért a szomszédba. Arra viszont tökéletesen rámutat, milyen gyakran kell szembesülnünk azzal, hogy ha jót akarunk magunknak, akkor az önfegyelmet választjuk legjobb pajtásunknak. Az évek múlásával pedig ezt a kötődést egyre szorosabbá kell fűznünk. Döbbenetes elmélázni azon, mi mindent viselt el zokszó nélkül a szervezetünk, amikor még huszonévesek voltunk és halhatatlanok. Ehhez képest pedig mennyire azonnali visszajelzést nyújt két évtizeddel később gyakorlatilag bármiről, ami egy kicsit is nem optimális.

Van azért még élet a futópadon és a párolt brokkolin túl?

Szerencsére igen. De mielőtt még belecsapunk, szeretnénk újfent hangoztatni: az egészségtudatos hozzáállást világok választják el az egészség féltésétől. A felszínen könnyű a kettőt összetéveszteni, mégis – az egészségféltés közvetlen, átszállás nélküli járat az állandó betegeskedéshez. Az egészség nem cél, hanem eszköz. Az eszköznek pedig a cél ad értelmet. Az egészség megóvásának alapköve annak tudása, hogy mi miatt akarunk egészségesek lenni. A profi sportolók pl. emiatt épülnek fel döbbenetesen gyorsan döbbenetes sérülésekből is. Szóval, mielőtt még lemondó sóhajtással a tányérunkba kotorjuk azt a brokkolit, tisztázzuk, hogy mihez kezdünk az egészségünkkel.

Mi köze a kávénak 1956-hoz?

Semmi. De ahogy az 56-os forradalomról évtizedeken át azt sulykolták, hogy ellenforradalom volt, ugyanígy, a kávéról is azt hallgattuk mióta világ a világ, hogy “jaj, a vérnyomásod!”. Mert a kávé ugyan élénkít, de közben alattomban, sunyi módon hazavágja az ember keringését. A szívbetegek számára olyan volt a kávé, mint a vámpírnak a fokhagyma eszenciába feszület. Távozz tőlem, Sátán! A kávé ugyan finom és jól esik, de mégiscsak egészségtelen, nem? A helyzet az, hogy: nem.

Kávét inni egészségesebb, mint nem inni

Bizony. Erről tanúskodik egy kutatás, amit az Európai Kardiológusok Szövetségének 2021-es kongresszusán mutatott be Dr. Simon Judit, a Semmelweis Egyetem szív- és érgyógyászati központjának munkatársa. A kutatás összesen 468 629 résztvevő egészségi állapotát követte átlagosan 11 éven át. A résztvevőket 3 csoportba sorolták. Voltak, akik egyáltalán nem ittak kávét, voltak, akik naponta legfeljebb 3 csésze kávét fogyasztottak és voltak a nagyfogyasztók. A kutatás két fontos eredményt igazolt:

• Még a magas napi kávéfogyasztás sem járt semmilyen kedvezőtlen hatással a szív és az érrendszer működésére.
• A napi kávéfogyasztók egészségesebb méretű és jobban működő szívvel rendelkeztek, mint azok, akik nem ittak rendszeresen kávét.

Hoppá. A kutatásból az is kiderült, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás (legfeljebb napi 3 csésze) 12%-kal csökkentette a bármilyen okból bekövetkező halálozás, 17%-kal a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás, illetve 21%-kal a stroke kockázatát. Így teszi tönkre a mítoszokat a valóság megfigyelése. És nemcsak az egészségügy területén.

A kávék kávéja – recept nélkül

Mit tehetnénk ehhez hozzá mi, akik a témában elfogultak vagyunk? Naná, hogy: forza Illy! Az Illy a világ egyik legjobb kávéja, külön büszkeségünk, hogy – fél Hollywood-hoz hasonlóan – az Illy is magyar gyökerekkel bír. De ez másodlagos ahhoz képest, mennyire jó. A kávé olyan, mint a bor: akinek csak az alkohol és a koffein a lényeg, az sem egy Varga féle Sauvignon Blanc-ot, sem az Illyt nem fogja megvenni. De akinek a zsigereiben van, hogy a minőséggel kivételezzen a mennyiség kárára és meg van arról győződve, hogy maga az élet is egy műalkotás, az itt tud rendelni Illy kávéink közül.