Aki elég idős ahhoz, hogy emlékezzen a múlt század 80-as éveire, annak valószínűleg megvan az is, amikor a margarint kikiáltották az egészség bajnokának, miközben a vajat kiátkozták. Azóta kiderült, hogy nahát, pont az ellenkezője az igaz. Hasonló történettel bír a tojás és a zsír is, mindkettő volt már közellenség. Aztán ezekről is bebizonyosodott, hogy semmi gond velük, épp ellenkezőleg. Helyettük inkább a sokáig istenített étolajat érdemes az üzlet adottságaitól függően nagy ívben kerülni. Hogy mindez miért és hogyan történhetett, abba most jól fejlett diplomáciai érzékünknek köszönhetően nem megyünk bele (de rád nézünk, élelmiszeripar). Vegyünk elő helyette egy másik tömeggyilkost: a kávét!

A fekete veszedelem

Nem akartunk annyira morbidok lenni, hogy fekete halált írjunk. A kávét elég könnyű megszeretni, a többségnek sikerül is. Sokan állítják, hogy nélküle képtelenek igazán felébredni. A túl sok kávé után pedig elaludni. De szép számmal vannak azok is, akiket elmondásuk szerint nem befolyásol, egyszerűen csak szeretik. De abban a két tábor nagyjából egyetért, hogy a kávé azért inkább a bűnös élvezetek közé tartozik. Senkinek nem jutna eszébe, hogy kedvenc eszpresszóját egy ihatatlanul rossz, ezért nyilván rendkívül egészséges gyógyteával tegye egy polcra. Igen, tudjuk: a legtöbb gyógytea nem ihatatlanul rossz. Szándékosan sarkítottunk.

És hát ott a gyakori orvosi tanács. Amikor szervezetünk az életvitelünktől függően kezdi az elhasználódás jeleit mutatni, az egyik gyakran felbukkanó motívum, hogy szakítsunk meg minden kapcsolatot a kávéval. Is. Mert ugyan finom, de közel sem egészséges. Vagy de? Lehet, hogy a kávéval is úgy járunk, mint a vajjal, a tojással és a zsírral? Ha elkezdünk kicsit utánanézni a neten, rendkívül érdekes adatokra bukkanhatunk. És most nem özvegy Szapora Légzésné OKJ-s természetgyógyász weboldalára gondolunk, hanem komoly tudományos kutatásokra.

A nép betegsége

Az egyik legtipikusabb civilizációs betegségünk a II-es típusú diabétesz, amit a nem egészségügyben dolgozók cukorbetegségnek becéznek. A természeti népeknél lényegében ismeretlen, ehhez képest bolygószinten a 400 milliót közelíti az ebben szenvedők száma. Ez azt jelenti, hogy ha tudjuk tartani a fejlődés ütemét, akkor néhány év múlva egy egész Európányi ember lesz cukorbeteg a Földön. A diabétesz azért annyira alattomos, mert egyáltalán nem fáj, a szövödményei viszont szó szerint pusztítóak. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint pedig gyógyíthatatlan, csak szintentartásról beszélhetünk. De inkább most ebbe se menjünk bele.

És akkor jön a kávé

Egy, a diabetesjournals.org-on még 2006(!) februárjában megjelent tanulmány 88259, 26 és 46 év közötti amerikai ápolónő egészségi állapotát követte nyomon éveken keresztül. A kapott eredmények azt mutatták, hogy napi 4 csésze kávé elfogyasztása 47%-kal csökkentette a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Vagyis lényegében megfelezte. Ez finoman szólva is jelentős és igencsak árnyalja a kávéról eddig kialakított képünket. Tegyük hozzá: ez nem az egyetlen jótékony hatása. A múlt héten már írtunk arról, mit jelent a szív és az érrendszer számára. És még a jövő hétre is lesz témánk. Itt az ideje a kávé megítélését újragondolni?

Az egészséges élvezet

Az átlagembernek az orvoslásból való kiábrándultságát jól mutatja, hogy az interneten térdig gázolunk a csodaszerekben. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a szélsőségek mindig veszélyesek. A nyugati orvoslás elutasítása éppúgy káros, mint a csodavárás. Az igazság (most is) a kettő között van. A kávé sem csodaszer. De egyre több jel utal arra, hogy ideje bűnös élvezet helyett egészséges élvezetnek tekinteni. Hogy mennyire egészséges, annak mindenki járjon utána. Ám ami az élvezetet illeti: ebben az Illy kávék a középmezőnyt csúnyán leszakítva járnak az élen. Rendelési igényét itt tudja leadni.