Az életkedv és a társadalmi szerepvállalás

Ha elkezdjük faggatni az embereket, a döntő többség egyet fog érteni abban, hogy a “felelősség” és a “teher” lényegében egymás szinonimái. Ezért szokás tiltakozni a nagyobb felelősség ellen. Ugyan ki akarna még több terhet a nyakába?

Pedig, ha egy kicsit mélyebbre ásunk, valami furcsát és meglepőt találunk. A felelősség azt jelenti, hogy valami rajtam múlik. És azt, hogy “rajtam múlik”, valóban kifejezhetjük egy másik szóval is. De az nem a teher lenne. Hanem a szabadság. Hiszen amikor szabad vagyok, akkor rajtam múlik, hogy mit teszek vagy mi történik. Ezek szerint a nagyobb felelősség nagyobb szabadság is.

Ez az utolsó mondat talán még többedik olvasásra is égbekiáltónak hangzik. Hogy lenne már nagyobb szabadság, amikor egyértelműen érezzük a terhet? Nos, a helyzet az, hogy a terhet nem a felelősség miatt érezzük. Hanem az alábbi két okból:

  1. nincs elegendő tudásunk a felelősségvállaláshoz
  2. tiltakozunk a felelősség ellen

Ha végigszkenneljük életünk azon pontjait, ahol roskadozunk a felelősség terhe alatt, meg fogjuk találni valamelyiket. Lehet, hogy mindkettőt. A teszt pedig egyszerű. Ha megnöveljük a tudásunkat és/vagy feladjuk a tiltakozást, úgy a teher érzése is olvadni kezd.

A felelősség valójában jó dolog. A nagyobb felelősség még jobb. Csak kell hozzá két dolog: a nagyobb tudás és az önkéntesség. És így jutunk el a társadalmi szerepvállaláshoz. Amikor úgy DÖNTÜNK, hogy teszünk valamit a tágabb környezetünkért és ez a valami egybevág a kompetenciánkkal, az valójában nagyobb szabadság. Több életkedv. Jobb élet.

Ez egy olyan kísérlet, amit erősen ajánlott elvégezni. Hogy mit teszünk, az másodlagos. A világnak millió módon tudunk segíteni. Elmehetünk a menhelyre kutyát sétáltatni, edzhetünk gyerekeket, csatlakozhatunk önkéntesként egy termelői piactérhez. És persze adományozhatunk is. Csak az a lényeg, hogy önként tegyük és illeszkedjen a kompetenciánkhoz.

Jobb hellyé tenni a világot jó érzés. Ha akarjuk, több tucatnyi tanulmányt találhatunk erre. De végső soron úgyis az számít, mi mit érzünk. De tegyünk meg magunknak egy szívességet! Ne becsüljük alá annak a jelentőségét, amit a környezetünkért tudunk és akarunk tenni! Ha mindenki más is megtenne legalább ennyit, teljesen másképp nézne ki a világ. De hogy mások mit tesznek, nem a mi felelősségünk. Az őket tenné szabadabbá.