Ha Magyarországon ma azt mondjuk valakinek: irodai vízadagoló – szinte biztos, hogy egy olyan készülékre fog gondolni, aminek vagy a tetején vagy aljában ott ücsörög egy 19 literes vizes ballon. Hiszen ez a vízadagoló, nem?

De. Pontosabban: is. Mert van a piacnak még egy szereplője. Ami nálunk határozottan statiszta szerepre van kárhoztatva. Legalábbis egyelőre.

A hálózatos vízadagoló

Ha szakszerűek akarunk lenni: az ivóvízhálózatra köthető (Point of use, POU) vízadagoló. Míg az üzemekben az ilyen készülékek úgyszólván alapértelmezettek, az irodákban ritkán bukkannak fel.

A 80-as években még csodálkozva néztük, ahogy az amerikai filmekben a boltban veszik a vizet. Mára ez megváltozott. Úgy ragaszkodunk a palackozott vízhez, mintha az életünk múlna rajta. Nem csoda, hogy a vízadagolót se tudjuk másképp elképzelni.

De mi a helyzet Nyugaton?

Picit más. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek a hálózatos vízadagolók. Olyannyira, hogy 2023-ban a piacnak már 46,9%-át tették ki, szemben a ballonos vízadagolók 41,5%-ával.

Ez talán nem hangzik nagy előnynek. De ha hozzávesszük, hogy a hiányzó 11,6%-ot az úgynevezett integrált csaptelep rendszerek (Integrated Tap Systems, ITS) vitték el, amelyek közvetlenül a csapnál szűrik a vizet (és így tulajdonképpen a hálózatos vízadagolókhoz sorolhatók), akkor már a piac majd 60%-áról beszélünk.

Ráadásul ez egy trend. Vagyis az elkövetkező években a hálózatos vízadagolók piaci súlya tovább növekszik. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb elköteleződés. A másikra később visszatérünk. Azt viszont fontos látni, hogy a változás lassú, a következő évekre is csak pár százalékos növekedést, illetve csökkenést prognosztizálnak.

Most akkor cseréljem le a ballonos vízadagolómat?

A válasz egy nagyon határozott “nem”. Egy hálózatos vízadagoló nem azok számára izgalmas alternatíva, akik már évek óta élnek együtt egy ballonos készülékkel a legnagyobb megelégedésükre. Azoknak szól, akik szívesen növelnék az irodai komfortot egy vízadagoló csatasorba állításával, de a ballonos valamiért nem jöhet szóba. Nem akarnak birkózni a ballonokkal, nem tudják hova tenni a csere göngyöleget vagy egyszerűen az elveikkel nem egyeztethető össze.

És pont ez a lényeg. A hálózatos vízadagoló küldetése nem az, hogy leváltsa a ballonost. Hanem az, hogy kiterjessze azoknak a körét, akik így vagy úgy, de élnek a vízadagoló adta előnyökkel és erősítik a vízfogyasztás kultúráját. Mert függetlenül attól, hogy mi mindent iszunk még szívesen, azért ne felejtsük: az egészségnek vízre van szüksége.