Ha az átlagpolgár a szertartás szót hallja, jó eséllyel valamilyen vallásos, esetleg hivatalos rituáléra gondol. Egy ilyen szertartás tud nagyon szép és emlékezetes lenni, de az sem ritka, hogy mindenki a végét várja. Mi közük lehet az örömhöz? És ha van is: hogyan lehetne valakinek több szertartás az életében?

A szótár szerint a szertartás formális, jellemzően egyházi vagy állami, hivatali esemény. Ezekből annyi jut, amennyi jut, van közöttük felemelő és van, hogy boldogan eltekintenénk tőle. De mi van a hétköznapok szertartásaival?

Ha kicsit elrugaszkodunk az egyházi, hivatali megközelítéstől, akkor a szertartás lényegében annyit tesz, hogy valaminek megadjuk a módját. Egy vasárnapi ebéd éppúgy lehet szertartás, mint a délutáni teázás vagy a reggeli kávé.

Mit jelent az, hogy valaminek “megadjuk a módját”? Tulajdonképpen azt, hogy nem sajnáljuk tőle az időt, az energiát és a figyelmet. Legfőképp a figyelmet. A szertartás lényege, hogy megtisztelünk valamit. Vagy valakit. 

Ha megtiszteljük a reggeli kávénkat, az azt jelenti, hogy nagy gonddal készítjük el, hogy nem sajnáljuk tőle a szép csészénket és legfőképp: időt szánunk arra, hogy megigyuk. Közben pedig nem a telefont nyomkodjuk, hanem beszélgetünk. Vagy egyszerűen csak csendben ülünk és élvezzük a kávét. Mert ha megtiszteljük, akkor ő a főszereplő.

Egyszerű példa, de látható belőle, mennyi mindenből csinálhatunk szertartást. A lényeg viszont csak most jön. Ezek a szertartások jobbá teszik az életünket. Persze csak akkor, ha önként csináljuk és nem görcsölünk rájuk, a kényszeresség teljesen más eset. 

Amikor őszintén a részévé válunk egy szertartásnak megjelenik egy különleges érzés: az áhítat. Erről sokaknak megint csak a vallás jut eszébe. Pedig a reggeli kávét is lehet áhítattal inni. Vagy éppen a gyermek első lépteit áhítattal figyelni. Az áhítat pedig nagyon jót tesz a lelkünknek. Áhítatot érezhetünk spontán, szertartás nélkül is. A szertartás viszont jó alkalom arra, hogy tervezetten megtapasztaljuk.

Na és mi az áhítat? Tulajdonképpen csodálat. Akkor érzünk áhítatot, amikor őszintén, szívből jövően megcsodálunk valamit. Rendkívül egészséges érzés. Ja, tök ingyen van. Érdemes tobzódni benne!