Úgyis tudja mindenki, de a felvezetés kedvéért elmondjuk: januártól 50 Ft-os betétdíj terheli a PET palackokat. Az intézkedés célja az újrahasznosítás felvirágoztatása, mert az ezen a téren mutatott eddigi teljesítményünket a “gyalázatos” jelző írja le legpontosabban.

Az intézkedésnek nem volt célja, de számunkra örömteli mellékhatása, hogy azóta jelentősen megnőtt az érdeklődés a ballonos és hálózatos vízadagolók iránt. Úgy tűnik, 50 Ft sokaknál elég volt ahhoz, hogy hátat fordítsanak a vízhordás rituáléjának.

De valójában nem erről akartunk írni. Hanem arról, hogy bár a kezdeményezés nemes, ékes példája annak, amikor a tünetet próbáljuk kezelni az okok helyett.

Magyarországon évente 1,7 milliárd PET palack és 1,3 milliárd, üdítőt vagy sört tartalmazó alumínium doboz fogy. Ez akkor is 300 db fejenként, ha vad optimizmussal 10 millióra kerekítjük az ország népességét. És a csecsemőket éppúgy bevonjuk a közös teherviselésbe, mint a magatehetetlen időseket.

Miért van ez így? A válasz egyetlen mondatban összefoglalható:

A KÉNYELEM FONTOSABB, MINT A KÖVETKEZMÉNYEK.

Kétfajta kényelem létezik. Az egyik a komfortérzetünket javítja. Ilyen egy kényelmes cipő, ruha vagy az ágyunk. A másik fajta az, amikor pusztán az erőfeszítést próbáljuk megúszni.

Az előbbivel semmi baj nincs. Az utóbbi viszont egyre renyhébb, életképtelenebb társadalmat eredményez.

Egy mai átlagember annak az erőfeszítés mennyiségnek, ami nagyanyáink és nagyapáink számára természetes és mindennapos volt, már csak a gondolatától is sírva menekülne a sarokba. Ennyivel gyengébbek lettünk? Valójában nem. Csak ennyire visszahúzódtunk az erőfeszítéssel való szembenézéstől.

Ezért biztatunk vad lelkesedéssel mindenkit, hogy használjon kulacsot! Mindenféle szempontból kis lépés. De mindenkinek jobb. Persze kicsit kényelmetlen. De pont ettől lesz jobb!