Van az a régi, a CIA-nak tulajdonított maxima, miszerint “reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra”. Ami a forrását illeti, ez jó eséllyel csak legenda. Ettől függetlenül úton-útfélen idézi boldog-boldogtalan. Mert annyira jól hangzik. De miért is? Mi a tanulsága, ami esetleg elkísérhet minket 2023-ban?

Ha alaposan megvizsgáljuk azokat a nehézségeket, amelyekkel mi és mások szembesülünk az életben, felfedezhetünk valamit. A nehézségeknek nagyon sok köze van az egy oldalon rögzüléshez. Gondoljunk csak egy vitára vagy konfliktusra! Minél keményebben rögzülünk a saját oldalunkon, annál inkább el fog mélyülni. De ez igaz a problémákra is. A legtöbb probléma két (vagy több) szándék szembenállásából keletkezik. Minél inkább rögzülünk az egyiken, annál inkább válik a probléma megoldhatatlanná.

Ez nagyon jellemző az emberi viselkedésre. Ha autóval vagyunk, a gyalogosokat szidjuk, ha gyalog, az autósokat. Ha ügyfelek/vásárlók vagyunk, az ügyintézők és az eladók miatt méltatlankodunk. Ha ügyintézőként vagy kereskedőként dolgozunk, az ügyfelek és vevők értetlenségéről tudnánk napokon keresztül mesélni. És ez igaz az előttünk álló időszakra is. Vagy jó évünk lesz vagy rossz.

Pedig az ember képes arra, hogy mindkét oldalt nézze egyszerre. A diplomaták, a nagybetűs politikusok, a vérbeli kereskedők tudják ezt. De nemcsak ők. Időnként mindenki tudja. Ez nem is annyira képesség, inkább szándék kérdése. Olyankor sikerül, amikor a nyer-nyer szituáció fontosabbá válik, mint az, hogy igazunk legyen.

Milyen év lesz 2023? Embert próbáló? Drámaian nehéz? Vagy nagyszerű és felemelő? Miért ne lehetne mindkettő? Az élet sosem csak ilyen vagy csak olyan. Mi lenne, ha úgy gyűrköznénk neki a kihívásoknak, ha úgy tennénk meg nap mint nap, amit a túlélés megkövetel, hogy közben egy pillanatra sem veszítenénk el a reményt abban, hogy jobb lesz? Mi lenne, ha egyszerre jellemezne minket a hidegvérű pragmatizmus és a csillapíthatatlan optimizmus? Meg lehet ezt csinálni?

Határozottan igen. Az idealizmus realizmus hiányában rövid úton halálra van ítélve. A realizmus idealizmus nélkül reménytelenségre kárhoztat. Az ember pont attól ember, az tette és teszi sikeressé, hogy mindkettő megvan benne. Ezt kívánjuk 2023-ra: tudjunk egyszerre realisták és idealisták lenni! Minél többet és minél többen gyakoroljuk, annál könnyebb lesz.